Nos, milyen a munkahelyed? Remélem, optimidális, vagyis a lehető legjobbnál jobb egy kicsit, főként kellemesség tekintetében. Ha ugyanis alapvetően jól érzed magad a munkahelyeden, akkor egyrészről rendben van az életed. A munkahely sokaknak a második otthona, bizonyos szempontból persze. Van, akinek az első, de neki még bizonyosabb szempontból. Sokat vagyunk ott, és - most vonatkoztassunk el a pénztől - az egyik legfontosabb szempont, hogy szeretünk-e ott lenni.

Mert ha nem, mert már unjuk, és fárasztó, vagy idegesítő, idegelő vagy idegölő, stresszelő és az agyadra menő, akkor ezt bizony rendesen megszívtad. Egy ilyen munkahelyen nem egy álom dolgozni, ráadásul már otthon kezdődik a szenvedés, mert eleve nincs kedved bemenni.

Érdekes módon velem nagyon könnyen barátkoztak a munkahelyek, de sok kollégám folyamatosan panaszkodott, szenvedett és aggódott, és olyan lelkiismeretesen nyűglődött, mintha a munkaköri leírásában lett volna, hogy ezt kell tennie.

Nem tudom, szereted-e a munkahelyed, de ha igen, akkor biztosan egyetértesz majd a most következő tanácsokkal. Ha meg nem szereted, akkor hasznukat is veheted ezeknek. Azt mondják, minden fejben dől el, még a lisztes zsák is, így ne menjünk nagyon messzire a fejedből. Ott találhatod ugyanis azt az irányítóközpontot, amellyel beállíthatod, mennyire (ne) legyen idegesítő a munkahelyed. Ha ügyes vagy, alig várod majd, hogy elinduljon a hét, és titokban munkát is csempészel haza a hétvégére, esetleg az egyik munkatársadat is, ha épp nagyon szimpatikusnak találod.

Ha jobban, belegondolsz, magad is belátod majd, hogy nem muszáj elmenned dolgozni. Ha nem akarsz, otthon is maradhatsz.
Valószínűleg jár némi következménnyel a hirtelen távolléted, lehet, hogy később kisebb fejtörést is okoz majd, de ne feledd: A "nem ajánlott" nem egyenlő a "lehetetlen"-nel, tehát igenis add meg magadnak a lehetőséget, hogy kilépsz.
Nem azt mondtam, hogy lépj ki. Ha most kilépsz, és aztán nem lesz jó, ne gyere hozzám reklamálni.
De azt sem mondtam, hogy maradj ott.
Szerintem azt csinálj, amit akarsz.

Legalábbis remélem, mert ha igen, akkor nincs miről beszélnünk. Ne akarj a hónap dolgozója lenni, ha valami gond van a munkahelyeddel. Ne hajszold bele magad a munkába, mert ha megteszed, akkor úgy beleszaladhatsz, hogy egy hétig ki sem jössz többet.
Lazíts a tempón és hátrébb az agarakkal. Annyit dolgozz, amennyit feltétlenül szükséges, vagy valamivel kevesebbet. Nem várhatják el tőled, hogy széthajtsd magad, csak akkor, ha legalább jól érzed magad közben.

Nyisd ki szépen a szádat, és kérdezd meg a munkatársad, hogy van. Az emberek imádnak másnak mesélni az életükről. Ha csak egy emberrel dolgozol, vagyis ti egy páros vagytok, mint Harry és Stefan a Derrick c. német bűnügyi filmsorozatban, akkor nem feltétlenül jó sokat faggatózni, mert a végén kívülről fogod fújni a társad egész életét. Ha azonban egy normál munkahelyen töltöd az időd, ahol többen is vannak, és nem tilos beszélgetni, akkor nagyon hasznos emberekkel beszélgetni. Fogd fel az egészet egy kommunikációs kihívásnak, és szórakozz közben remekül.

Ha sokat idegeskedsz a munkahelyeden, valószínűleg felülértékeled. Azt gondolod, minden körülötte forog, és hatalmas bajok lehetnek, ha a főnököd megorrol rád egy picit is.
A munkahely azonban egy munkahely csupán, és semmi több. Egy hely, ahol munkát lehet végezni. Az ilyesmivel tele van a padlás. A világ hemzseg a munkahelyektől, így nem érdemes egy olyanhoz ragaszkodni, ami nem is jó nekünk. Addig maradj, amíg jól tudod magad érezni. Akkor viszont nem szabad idegeskedni. Mi a legrosszabb, ami történhet? Keresned kell magadnak egy új munkahelyet. Egy jobbat. Szerintem ez vállalható.

Ne vessük el azért azt a lehetőséget sem, hogy benned van a hiba. Mi van, ha nem is olyan unalmas a munkahelyed? Mi van, ha te vagy unalmas?
Ne vedd magadra, nem úgy gondoltam. Csak azt akarom mondani, az is egy opció, hogy belemész egy kicsit a munkahelyi feladatokba, és próbára teszed magad, hogy hogyan tudod azokat megoldani. Ha egyszer ott vagy, azért valamiféle érdeklődésed biztosan van a téma iránt, nem? És, ha már úgyis fizetik...

Összességében azt gondolom, az a jó, ha a munkahelyed tényleg jó. Ha pedig nem, akkor nem lébecolni kellene, hanem találni egy jobbat.
De, ha ez nem olyan egyszerű, legalább érezd jól magad!

Nagyszerű munkanapokat, vidám hetet.