1

Kibernetikus rendszerek? Egy különös NLP előfeltevés – érthetően.

Az előző bejegyzésben három fontos NLP előfeltevést mutattam neked, amely hasznos lehet a mindennapokban. Most kiválasztottam egy újabbat, amelyet talán első hallásra nem túl könnyű megérteni, másodikra viszont nehéz. A harmadikkal ne is próbálkozzunk, hanem kezdjük rögtön azzal, hogy leegyszerűsítjük a dolgot, aztán adok hozzá egy érhető magyarázatot, sőt, le is ellenőrizheted, hányadán állsz te magad ezzel a fura feltételezéssel, amit a Neuro Lingvisztikus Programozás igaznak tekint. Nem szaporítom tovább a szót, hagyom inkább, hogy magától szaporodjon, én pedig áttérek a lényegre, vagyis magára az előfeltevésre, amely állati furán hangzik.



A kibernetikus rendszerek többszintűek.

Felszállt az Orion, benne McLane a parancsnok.
Ugye, megvan? Ha igen, talán tudod a folytatást is? (Írd a hozzászólásokhoz.)

De ne aggódj (vagy ne örülj), ez most mégsem sci-fi. A kibernetikus rendszer egy olyan dolog, aminek az állapota kívülről is egyértelműen megfigyelhető. Egészen biztos vagyok abban, hogy az enyém is ilyen, kívülről teljesen látszik rajtam az állapotom. Van, amelyiket nehezen lehet csak elcsípni, mert a szájam sarkában bújkál, mások viszont annyira egyértelműek, hogy (hangos zokogás kíséretében) lerínak rólam.

Mondjuk, hogy rajtad is látszik, hogy mi van veled. Mondjuk, és akkor mind a ketten kibernetikai rendszernek számítunk, meg még az összes ember, állat és növény, kismillió gépezet, falvak és városok, meg a Tót.

Ez az előfeltevés tehát azt jelenti, hogy

TE MAGAD is többszintű vagy.

Nem arra gondolok, hogy emeletes vagy (de nem is földszintes), hanem az életed mindenféle vonatkozására, amelyek különféle "szintenként" is értelmezhetők.

Ilyen szintek lehetnek például:
- A munkahelyed.
- Az otthonod.
- Az autód.
- A párkapcsolatod.
- A gyerekeid.
- A barátaid.
- A légzőrendszered.
- Az emésztőrendszered.
- A céljaid.
- Az álmaid.
- A kommunikációs készséged.
- Az étkezési szokásaid.
- A játékszenvedélyed.
- A nyelvtudásod.
- A hülye hisztid.
- A humorérzéked.

És még aláírhatnánk tizenegymillió egyebet is, de szerintem már így is érted, hogy az összes hozzád tartozó dolog, a környezeted, viselkedési mintáid, képességeid, hiedelmeid, meggyőződéseid, kapcsolataid, szokásaid, testrészeid, álmaid - egyszóval MINDEN, ami hozzád kapcsolódik, egy külön működési szinten is értelmezhető.
Ez persze csak egy modell, de hogyan válik ez hasznossá?

A munkahelyi feladatokat jó esetben nem szoktunk keverni az otthoni tevékenységekkel, mert ezek külön szinten vannak. Nem viszed haza a munkádat.
Ha azonban túl sok a munkád, és nem végzel vele, kétségkívül praktikus megoldásnak tűnik, hogy mégis hazavigyed azt. Sajnos egyes foglalkozásoknál, pl. bálnakutató, vagy nőgyógyász, ez nem lehetséges, s különösen képtelen megoldás ez bálnagyógyászoknak és a nőkutatóknak is.

Ha azonban aktákkal dolgozol, és a tizenkettőből csak tíz lesz kész, kettőt bepréselhetsz a táskádba, és hazaviheted. Másnapra majd megcsinálod.
Sajnos azonban ez nem jó megoldás, hiszen ami az egyik szinten hasznos, az most a másik szinten sajnos káros. Az aktákkal sokkal nehezebb gyengéd perceket tölteni, mint a házastársaddal. Vagyis bevágódsz a főnöködnél, de elásod magad otthon.

Megoldás lehet, ha a munkahelyeden kevesebbet trécselsz, ügyesebben dolgozol, és akkor meglesz az aktakupac. Vagyis:

Azon a szinten érdemes egy problémát megoldani, ahol az keletkezett.

Ez nem mindig lehetséges, de azért csak gondolj arra:
Vajon neked milyen problémáid vannak az életedben, és hogyan próbáltad őket eddig megoldani?
Próbáltad már a probléma szintjén megoldani a gondjaidat?

Például:

A gyereked nem jól viselkedik.
Másik szinten: pszichológushoz viszed.
Saját szinten: elbeszélgetsz vele.

Gondjaid vannak a párkapcsolatoddal.
Másik szinten: iszol.
Saját szinten: romantikus programokat szervezel.

Nincs önbizalmad.
Másik szinten: bezárkózol a szobádba.
Saját szinten: összeírod az összes jó tulajdonságodat és tanulni kezdesz.

Remélem, megértetted, hogy a legjobb a problémákat a helyükön kezelni, vagyis a keletkezésükkel azonos logikai szinten. 

Sajnos azonban, sokszor pont fordítva működik a dolog.


Ha például húsz éve fogyókúrázol, mert szeretnél csinosabb lenni, s már az összes diétát kipróbáltad, és sportolsz is, és mindent megteszel, de valahogy nem sikerül igazán lefogyni, akkor talán ki kellene lépni erről a szintről, és feljebb menni mondjuk a hiedelmek szintjére, vagy lejjebb a korábbi konfliktusaink szintjére, hiszen elképzelhető, hogy a gondolkodásunk a hízlaló, mert elég ránéznünk egy franciakrémesre, és máris híztunk tíz dekát. (Ha pedig visszanéz, arról ne is beszéljünk.)

Tehát, ha elvégzel valamiféle gyakorlatot, amilyenek például az NLP-ben is vannak, vagy meditálsz, és hasonlók, talán helyreáll az ideális testsúlyod.

Ha beázik a lakásod, melyik a jobb megoldás? A lavórt cserélgetni, vagy szólni a felső lakónak, hogy nem értékeled a fürdőkádjában a feszítetett víztükröt?

A problémáinkat sokszor más szinten érdemes megoldanunk, mint ahol keletkeznek.

Most tehát ismét elgondokodhatsz életed problémáin, és észreveheted, vajon van-e olyan helyzet, amelyet eddig saját szinten próbáltál megoldani, de nem voltál eredményes? Talán tudod is, hogy melyik másik szinten szükséges beavatkoznod, hogy sikeresebb legyél?

Ha így a végére nem tudod, melyik szinten érdemes megoldani a problémáidat, akkor ne aggódj, az NLP sem tudja. Az előfeltevés csak arról szól, hogy többszintű vagy. Ha azonban ezeket a szinteket képes vagy észrevenni, érzékelni, és ezeken a szinteken gondolkodni, akkor több megoldási lehetőséged lesz, mint korábban. Ezek közül érdemes kiválasztani a legjobbat.

Én ugyanazon a szinten kezelem ezt az írást, ahol elkezdtem, vagyis most jól befejezem. Szívesen látom a szavaid a hozzászólások között!

Megosztom!
tibi
 

  • Éva szerint:

    Oké, ehhez képest Einsteinnek tulajdonított kijelentés, hogy SEMMILYEN PROBLÉMÁT nem lehet megoldani abban a rendszerben, ahol keletkezett …
    Valahogy ki kell lépni, ha nem másként akkor úgy, hogy
    – talán nem csináltam jól a gyerekemmel (miért is mennék pszichológushoz) tehát az a rendszer – a gyerekemmel – nem működött jól, ezért érvényes rá fenti megállapítás,
    – és így tovább, a többi is 🙂
    megkeresni, mi volt a hiba …

  • >